Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül az ingatlanpiac Magyarországon. A trendek egyértelműen a nagyvárosok irányába terelődnek, leginkább a megélhetési lehetőségekkel összefüggésben. A tehetősebb réteg viszont inkábba a vidék csendjét választja, de gyakran 60-80 millió felett. Vajon van erre pénze az átlagmagyarnak? Mi a helyzet akkor, ha nincs megfelelő családi háttér, és az életben való elindulás sem megy egyszerűen, nem hogy a saját otthon megteremtése?
Havi min. 300 a fővárosban? Az albérlet árak emelkedése megdöbbentően magas!
Az utóbbi években a városi területeken egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő lakóingatlan megtalálása. A növekvő kereslet leginkább az albérletek iránt mutatkozik meg, hiszen a hitelintézetek kamatfeltételeit sokan nem engedhetik meg maguknak. A jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a még mindig érezhető inflációs hatás következtében a hitelfelvétel és a saját ingatlan vásárlásával a legtöbben inkább várnak. A megfelelő önerő és a megtakarítások hiánya egyaránt hatással van az ingatlanvásárlási kedvre. Nem véletlen, hogy mind nagyobb az érdeklődés az albérletek iránt, amelyeknek havi költsége a fővárosban a 300 ezer forintit is elérheti.
Az albérlet árak emelkedése vidéken is megfigyelhető
A vidéki nagyvárosokban sem sokkal jobb a helyzet, ugyanis az árak itt is 140-160 ezer forinttól indulnak. A kiemelt fejlesztési régiónak számító területek közelében a megnövekedett munkaerő-szükséglettel összefüggésben az albérletárak is kilőttek. Erre tökéletes példa Debrecen és a környékén épülő akkugyár.
Természetesen az ellenkező helyzettel is találkozni, ugyanis a kisebb városokban szinte lehetetlen albérletet találni. Ha meghirdetésre is kerül egy-egy megfelelő színvonalú, akkor gyorsan lecsapnak rá az érdeklődők. Nem véletlen, hogy az árak a növekvő kereslettel együtt folyamatosan emelkednek.
Az energiahatékony ingatlanoké a jövő, de a legtöbben még nem tudjuk megfizetni!
Egyértelműen megfigyelhető a klímaváltozás hatása az építkezési szokásokra és a kereslet alakulására. Az energiahatékony épületek iránti igény egyre növekszik, mivel a fogyasztók mind inkább figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A jövő ingatlanfejlesztései szinte biztosan az ökológiai lábnyom minimalizálására, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására fókuszálnak. Egyúttal tény az is, hogy ezek az ingatlanok sokak számára még mindig megfizethetetlenek, így maradnak az erősen felújításra szoruló Kádár-kockák, vagy például az akár műemlékvédelem alatt álló nagypolgári ingatlanok, amelyek szintén megérnek egy misét a felfűthetőség és az energiahatékonyság tekintetében.
A jelenlegi gazdasági helyzet is nagyban befolyásolja a lakáspiac alakulását. A hitelkamatok változása, az infláció és a jövedelmi helyzet mind hatással vannak az ingatlanokkal kapcsolatos döntésekre. A banki szektor folyamatosan alkalmazkodik ezekhez a körülményekhez, új finanszírozási lehetőségeket és konstrukciókat kínálva, hogy a lakásvásárlók és befektetők számára megkönnyítse az ingatlanvásárlást. A kínálat azonban a legtöbbször csak az érem egyik oldala. Az ingatlanvásárlás kihívásai helyett nem véletlen keresik ma is sokan a kiadó lakásokat, házakat – még az albérlet árak emelkedése ellenére is.
